@Magyar család: A felvetett problémák egyike sem pártfüggő, azok megállnak és megmaradnak bármilyen színezetű kormány legyen is éppen hatalmon. A nemzeti érzelem, vagy éppen a személyeskedésed egy földtani kockázatot sem old meg.
Ez a firkász nagyon okosnak hiszi magát, csak egy baj van: ha van is ilyen végzettsége, az rég megkopott, ugyanis az utóbbi évtizedekben exceleket basztatott valami informatikai cégnél. A facebook profiljára aki vet egy pillantást, mindjárt kiderül honnan fúj a szél. Ez a csávó ilyen civil meg tudományos szlogenek mögé bújva igazából politizál, gyűlölködik, gúnyolódik mindazon, ami nekünk, magyaroknak fontos. Nem is értem mit keres itt, miért nem húz el a picsába olyan helyre, ahol jól érzi magát :) Paks nemzeti érdek, és meg fog valósulni, ha tetszik az ilyen ballib köcsögöknek, ha nem :)
Még egy részmunkánál kaphat szerepet a hidrogeológia. Az alapgödör víztelenítésénél.
Ha kavics, homokos kavics, kavicsos homok a víztelenítendő munkagödör, akkor azért, mert a kacsinak nagyon nagy a vízhozama, annak vízszintcsökkentő hatását, a vízszint csökkenés távolhatását (távolságát) nyilván illik előre jelzeni (a közvetlen szomszédban a működik a régi atomerőmű!).
Ha löszös a vízadó, a víztelenítés könnyebb (sokkal rosszabb vízadó) de van egy folyamat a löszben amit nem szeretünk, ez a lösz roskadás-a. Változó vízszint okozza, és hirtelen tömörödéssel jár. Az alaptest víztelenítés pedig pont ezzel jár. :-(
Ha mindkét kőzet érintett a víztelenítésben (lösz, alatta kavics), akkor az előző problémák együtt jelentkeznek, jelentkezhetnek. A konkrét rétegsort nem ismerem, szóval ez csak elméleti lehetőségek felsorolása volt (és persze ha egyéb felszín közeli talajvíztartókat is érint akkor a feladatok száma is nőhet).
@GernerPéter: Paks és a hidrogeológia. Ne legyen rá szükség! Akkor kerül Paks esetében képbe a hidrogeológia, ha a radioaktív víz kijut az erőműből. Mert az biza (a kijutás módjától is függően) a felszínen lefolyik illetve a mélybe szivárog. Talajvízig és még mélyebbre is szivároghat. A hidrogeológia dolga ekkor a szivárogva terjedő szennyeződés koncentrációjának és mélységbeli térbeli (X,Y,Z) helyzetének az előrejelzése akár több időtávra és akár több egyéb kiindulási paraméter változatra is. Hasonló feladata lehet a szennyeződés kitermelésének vagy csapdázásának az előrejelzése - követése.
A radioaktív hulladék tárolóknál hangsúlyosabb ez a szakma, mert a talajvíz szintje alatt mindenütt van több kevesebb szivárgó víz, ami, ha a tároló megsérül azonos problémákat okoz mint az előző bekezdésben írtam, csak szerencsére? mélyebben. Azért kérdőjeles a szerencsére mert a felszínre felszínközlebe ugyan lassabban ér, de a beavatkozás a nagy mélység miatt jóval nehezebb és költségesebb. :-(
Másik blogon kommentjeimben érintettem a kérdést, ha valakit érdekel.
@Brix: A Paks alatt húzódó aktív törésvonal csak akkor jelent valódi veszélyt, ha alulméretezik az erőmű földrengésállóságát. Az elemzésben emiatt tettem javaslatot arra, hogy fontos lenne a paksi atomerőműtől független kutatócsoportoknak is megismételni és ellenőrizni a kritikus számításokat. Jelenleg egy kutatócsoport eredményeire alapulnak a számítások, amelyekben a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulhatnak hibák vagy rossz feltételezések.
@Larry Silverstein: Paks2 miatt elvégzett földtani kutatások valóban relevánsak Paks1 szempontjából is, de Paks 1 léte nem garantálja azt, hogy egy új kutatás nem hoz korábban nem ismert információkat, amelyekkel utána foglalkozni kell. Erre volt már példa a 90-es években, ahol az akkor elvégzett kutatások alapján jelentősen megerősítették Paks1-et. A kérdés most még nyitva van abban a tekintetben, hogy a 2016-os földtani kutatások alapján kell-e Paks1 földrengésállóságán javítani vagy sem.
@rdos: a 4. blokk süllyedése azt mutatja, hogy a legnagyobb gondosság mellett elvégzett mérnöki számításokban is lehet tévedni, ezeket a tévedések esélyét nem lehet kizárni, és így hasonló tévedések fordulhatnak elő és jelenthetnek kockázatot Paks2 megtervezésében és építésében is.
@röf: Nem jól érti. Az érvényes szabályozás szerint azt kell bizonyítani, hogy 1) nem történt az elmúlt 100.000 évben jelentős földrengés a kijelölt helyszín környékén, és 2) kicsi a valószínűsége annak, hogy ilyen a jövőben történni fog. Az elemzésem szerint ezek korlátosan megkutatott és megismerhető információk, így problémás a fenti két kérdésre adott határozott nem válasz.
@arabok balrol: A kilencvenes évekig az volt az uralkodó földtani álláspont, hogy nincsenek Paks környékén törésvonalak. Az az álláspont akkor megváltozott az új földtani kutatások hatására, és jelentősen meg is erősítették akkor az erőmű földrengésállóságát. Amiről a jelenlegi vita folyik, hogy a Paks alatt húzódó aktív törések aktivitása milyen mértékű, és lehet-e egy aktív törés felett egy új földrengésbiztos erőművet építeni a betervezett büdzséből.
@Evel Knievel: Az, hogy a múltban nem történt földrengés, nem garancia arra, hogy a jövőben sem fog. Épp ennek a valószínűségét vizsgálta a földtani kutatási program, és épp ezt a számítást kritizáltam az elemzésemben. A földrengések valószínűsége nem függ a szakemberek - valószínűsített - világnézetétől.
@konrada: Még a tíz méteres árral sem lett volna gond, ha be tudják indítani az áramfejlesztőket (emlékezetből 12 db-ból egyet sem tudtak beindítani). Már most egy aggregátor beindítása az nem egy bonyolult dolog!
(Igazad van, és ott a jó pont, hogy tudod azt is, hogy még Fukusimában se a Kárpát medencében még nem tapasztalt-prognosztizálható földrengés okozta a bajt, hanem a 10 méteres áradat....)
Paks 2- től nem messze húzódik a közép- magyarorszàgi nagyszerkezeti törésvonal. Itt olyan erősségű földrengesek -több mint 6-os magnitúdójú - alakulhatnak ki , néhàny évszàzadonként- amelyek porig rombolhatjàk a földrajzi nihilizmus , a szocializmus szellemében létrejött tàkolmànyt. Az atomenergiàtól meg kell szabdulni az emberiségnek, mielőtt még nem késő! Addig meg kíméletlen harcot kell folytatnunk, az emberiség ellenségei: az atomlobbi es a kilóra megvett àltudósok ellen!
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: tényleg az a hitelesség vagy komolyanvehetőség alapja, hogy ki mikortól bassza az indexen a rezet? Vagy mióta nem tiltották ki a nagyon libejálisok ?
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: tényleg az a hitelesség vagy komolyanvehetőség, hogy ki mikortól bassza az indexen a rezet? Vagy mióta nem tiltották ki a nagyon libejálisok ?
A fellelt vető nem sokkal lehet idősebb 13-15 ezer évnél, azaz a negyedkori üledékeknél. Nagyobbik gond, hogy a mai Paksi atomerőmű alatt is ott van ez a vető, vagy közvetlenül mellette.
A harmadik gond, hogy szeizmikus aktivitás nélkül is süllyed, egyenlőtlenül süllyed a mai Paksi erőmű is!
Az MVM szerint nem jelent problémát a süllyedés, pedig az biza alapozási probléma miatti folyamat. 1987 óta a süllyedő pontok süllyedésének az üteme eddig érdemben nem változott és a süllyedés maximuma 12 mm! Szóval nem csak Paks2-vel lesznek lehetnek gondok, de a mai erőmű is necces. :-(
Földrengések
Utolsó kommentek:
GernerPéter 2018.03.09. 12:22:00
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
Magyar család 2018.03.09. 10:48:56
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.01.28. 16:28:54
Ha kavics, homokos kavics, kavicsos homok a víztelenítendő munkagödör, akkor azért, mert a kacsinak nagyon nagy a vízhozama, annak vízszintcsökkentő hatását, a vízszint csökkenés távolhatását (távolságát) nyilván illik előre jelzeni (a közvetlen szomszédban a működik a régi atomerőmű!).
Ha löszös a vízadó, a víztelenítés könnyebb (sokkal rosszabb vízadó) de van egy folyamat a löszben amit nem szeretünk, ez a lösz roskadás-a. Változó vízszint okozza, és hirtelen tömörödéssel jár. Az alaptest víztelenítés pedig pont ezzel jár. :-(
Ha mindkét kőzet érintett a víztelenítésben (lösz, alatta kavics), akkor az előző problémák együtt jelentkeznek, jelentkezhetnek. A konkrét rétegsort nem ismerem, szóval ez csak elméleti lehetőségek felsorolása volt (és persze ha egyéb felszín közeli talajvíztartókat is érint akkor a feladatok száma is nőhet).
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.01.26. 13:46:26
A radioaktív hulladék tárolóknál hangsúlyosabb ez a szakma, mert a talajvíz szintje alatt mindenütt van több kevesebb szivárgó víz, ami, ha a tároló megsérül azonos problémákat okoz mint az előző bekezdésben írtam, csak szerencsére? mélyebben. Azért kérdőjeles a szerencsére mert a felszínre felszínközlebe ugyan lassabban ér, de a beavatkozás a nagy mélység miatt jóval nehezebb és költségesebb. :-(
Másik blogon kommentjeimben érintettem a kérdést, ha valakit érdekel.
aszodiattila.blog.hu/2015/12/23/fuggetlen_gazdasagi_elemzes_a_paks_ii_beruhazas_megteruleserol#c34522329
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
GernerPéter 2018.01.25. 09:00:55
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
GernerPéter 2018.01.25. 08:55:52
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
GernerPéter 2018.01.25. 08:51:42
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
GernerPéter 2018.01.25. 08:47:48
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
GernerPéter 2018.01.25. 08:43:40
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
GernerPéter 2018.01.25. 08:38:22
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
GernerPéter 2018.01.25. 08:35:07
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.01.25. 00:21:31
444.hu/2018/01/24/alairtak-a-247-milliardos-paksi-turbinaszerzodest
Alakul, méretében megnő a piszkos bombánk. :-(
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
konrada 2018.01.24. 14:49:30
Na ja.
...Magyarországon se volt 2011 előtti írott időkben cunami...
(Igazad van, és ott a jó pont, hogy tudod azt is, hogy még Fukusimában se a Kárpát medencében még nem tapasztalt-prognosztizálható földrengés okozta a bajt, hanem a 10 méteres áradat....)
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
Brix 2018.01.24. 14:44:16
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
VaradiJanos 2018.01.24. 14:15:04
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
VaradiJanos 2018.01.24. 14:14:09
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
Larry Silverstein 2018.01.24. 13:31:42
azaz ott nincs semmilyen veszely
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.01.24. 13:11:59
A harmadik gond, hogy szeizmikus aktivitás nélkül is süllyed, egyenlőtlenül süllyed a mai Paksi erőmű is!
propeller.hu/itthon/3326586-mvm-nem-jelent-kockazatot-paksi-atomeromu-blokkjanak-sullyedese
www.mfttt.hu/mftttportal/index.php/letoltes/eloadasok/doc_view/519-tuchbandtamaspaks-magassagi-alap
Az MVM szerint nem jelent problémát a süllyedés, pedig az biza alapozási probléma miatti folyamat. 1987 óta a süllyedő pontok süllyedésének az üteme eddig érdemben nem változott és a süllyedés maximuma 12 mm! Szóval nem csak Paks2-vel lesznek lehetnek gondok, de a mai erőmű is necces. :-(
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2018.01.24. 13:01:51
"ADATOK
arabok balrol
0 bejegyzést írt és 58 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
2018.01.23. óta tag."
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése
sas70 2018.01.24. 12:53:28
Bejegyzés: Paks2 földtani kutatási program értékelése