Öt vitás kérdés Paks földrengésbiztonságával kapcsolatban

Ebben a posztban összefoglalom, hogy mely 5 fontos kérdésben van vita és/vagy ellentmondás az atomerőmű földrengésbiztonságával kapcsolatban. Természetesen kiderül a szerző álláspontja is.

paks-retegtan.jpeg

1. Vannak-e aktív törések az erőmű alatt?

Vannak.

Abban a kérdésben, hogy vannak-e aktív törések az erőmű alatt, fura módon szinte mindenki egyetért, leginkább kommunikációs zavar vagy zavarkeltés van ebben a kérdésben.

Aktív tektonikát említ a Telephely Biztonsági Jelentés:

... felszín közeli, aktív tektonikával kell számolni a szélesebb kutatási területen...

Az MVM Paks II. Zrt. július 10-i közleményében ténynek nevezi az aktív vető létezését:

A tény, hogy a paksi telephely alatt aktív vető húzódik, nem új keletű, ez a nyilvánosan elérhető engedélykérelmi dokumentumokban is egyértelműen le van írva.

Az erőmű alatti aktív tektonikai törések létezését a földtudományi szakma sem vitatja, erről utoljára a kilencvenes években volt szakmai vita, azóta erre a kérdésre egyértelmű igen a szakmai válasz.

Egyedüli furcsaságot az Országos Atomenergia Hivatal július 12-i közleménye jelent, amely szerint a kilencvenes években végzett kutatás eredménye alapján

nincsenek geológiai és geomorfológiai bizonyítékok a telephely alatt húzódó törésvonal aktivitására

és azóta

az elvégzett értékelések a korábbi ismeretekhez képest új kockázati tényezőt nem tártak fel, a telephely alkalmasságát kizáró szempont nem került azonosításra.

Csak remélni tudjuk, hogy az OAH olvasta és megértette az MVM kutatási jelentését, ami alapján megadta a telephelyi engedélyt. Kétségtelen, hogy az aktív vetők létét a kutatási zárójelentés valóban nem emeli ki, ami meglehetősen furcsa, tekintve a kutatás tárgyát.

2. Vannak-e felszíni törések az erőmű környékén?

A felszínen nincsenek.

De vannak a felszín alatt 20-30 méterre.

Felszínen látható törések nincsenek, hiába van egy útmenti bevágásban talált és tudományosan dokumentált vető, lásd az Átlátszó.hu által talált Magyari-jelentést, a törés tektonikai eredete vitatható.

De a felszínen látható törések hiányából nem következik a tektonikai aktivitás hiánya.

Az erőmű környékén a felszínt néhány ezer éves dunai hordalék fedi, ami elfedi a korábbi, 5-15.000 éves vetőket. A laza, homokos üledékben nem látható szabad szemmel a törés. Paks nem a Szent-András törésvonal.

A földrengésveszély értékeléséhez a felszíni törések léte mellett fontos még, hogy a néhány ezer éves üledék alatt, 20-30 méteres mélységben vannak-e aktív tektonikai törések?

Erre, ha eldugva is, de választ kapunk a Telephely Biztonsági Jelentésben.

Az S-hullám szeizmikus szelvények alapján a negyedidőszaki üledékekben kijelölhető szerkezeti indikációk speciális sekélyfúrásokkal, valamint árkolással kerültek kimutatásra

Vagyis szakmai bikkfanyelven leírva, de egyértelmű, hogy a felszín alatti 20-30 méteres mélységben aktív tektonikai szerkezetek találhatók.

3. A felszínközeli töréseket is figyelembe kell-e venni?

Attól függ, kit kérdezünk!

A felszínközeli törésekkel a helyzet jelenleg nem egyértelmű, mert eltér a magyar szabályozás a nemzetközi standardtól.

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hivatalos angol definíciójában egyforma súllyal kezelik a felszínig és a felszín közelébe kifutó vetőket:

According to IAEA SSG-9, a ‘capable fault’ is a fault that has a significant potential for displacement at or near the ground surface.

A felszínközeli kitétel a magyar rendeletben (7.3)  és hivatalos megnyilvánulásokban hiányzik, itt csak a felszíni elmozdulásokról van szó:

... felszínre kifutó vető által okozott elvetődések

Az MVM közleménye is csak felszíni elmozdulásokat említ:

...ha a vetőről bebizonyosodna, hogy képes szignifikáns és maradó felszíni elmozdulást létrehozni...

Szóval a magyar rendelet szerint nem kell figyelembe venni a felszín közeli vetőket, míg a nemzetközi szabályozás szerint igen.

A kérdés mielőbbi tisztázása a 2. pont miatt lényegi része a folyó vitának.

A kérdésre, hogy miként fogja a NAÜ az erőmű bővítését így jóváhagyni, még biztos visszatérünk.

4. Veszélyes-e a paksi törészóna, avagy lehet-e nagy földrengés Paks környékén?

Nem tudjuk!

Erre a kérdésre nem adható egyértelmű igen/nem válasz, minden szakértő valószínűségekről beszél.

Mi a valószínűsége, hogy 100.000 év alatt egy M5 magnitúdójú földrengés bekövetkezik Paks 50 km-es környezetében?

Mekkora valószínűsége, hogy egy földrengés által keltett talajgyorsulás értéke meghaladja a 0,1g értékét?

Sajnos a földtudományok sem tudnak korlátosan megismerhető múltbeli adatokból egyértelmű következtetést tenni a jövőre vonatkozóan.

Biztosan a szerző véleménye szerint annyit tudunk, hogy az erőmű egy tektonikai törésvonalon fekszik, melynek a jelenkori aktivitása korlátosan megismerhető. A megismert földtani adatok nem teszik valószínűvé, hogy egy erős földrengéshez szükséges körülmények a földkéregben ki tudjanak alakulni.

A Telephely Biztonsági Jelentés sem mond se határozott igent, se nemet:

A Földtani Kutatási Program fentiekben összefoglalt eredményei és az elvégzett vizsgálatok a maguk teljességében és összefüggéseiben kellő alapot szolgáltatnak a telephely alkalmasságának megítéléséhez, a tervezési alap meghatározásához és a biztonsági elemzések elvégzéséhez.

5. Kezelhetők-e a földtani kockázatok és bizonytalanságok mérnöki módszerekkel?

Igen!

De megéri-e így a beruházás?

A Paks2 projekt jelen állását figyelve úgy tűnik, hogy a mérnöki álláspont az egyértelmű igen. Ettől ellentétes mérnöki véleményt nem ismerek, bár ez nem jelenti azt, hogy nincs is. Ha létezik ilyen vélemény, a poszt alatt kommentben szívesen megismerném őket

Az előző posztban írtam a mérnöki igen okairól is:

A mérnöki válaszok általában magabiztosak: mindent meg lehet oldani, csak pénz és idő kérdése, hiszen számos atomerőmű működik földrengésveszélyes helyeken.

Bár nem vagyok mérnök, és nincs saját álláspontom a kérdésben, azt hozzáteszem a fentiekhez, hogy Fukusima esetében is ezt mondták.

Fontos tapasztalat, hogy az atomerőmű működése közben is változhat a kockázatok megítélése, ahogy ez történt Pakson a kilencvenes évek óta. Új tudományos módszerek, mérések új ismereteket hoztak, amelyek elleni védekezés jelentős többletberuházásokat jelentett Pakson az ezredforduló környékén.

Kellő pénz és idő rendelkezésre állása esetén az erőmű is földrengésbiztosan megépíthető, de nem biztos, hogy megéri.