Közepes erejű, 4,1 és 4,1 magnitúdójú földrengések voltak a Keleti-Kárpátokban 2017. augusztus 1-én és 2-án, Brassótól keletre, Buzau megyében megyében. A rengések jellege jól illeszkedik a Vrancea szeizmikus zónára jellemző képbe. Személyi sérülésről nem érkeztek hírek, de ez a méretű rengés már jól érezhető a felszínen és anyagi károkat is tud okozni.

Az "ún" Vrancea zóna földrengései egy jól lehatárolható területre esnek, és Európában egyednek számít a zónára jellemző nagy mélységű, 80-160km földrengés hipocentrumok. Ez a terület Közép- és Kelet-Európa egyik legaktívabb szeizmikus zónája, és kuriózumnak számít a kontinentális Európában a földrengések kialakulási módja.

A Keleti-Kárpátok földrengései Wenzel és társai szerint.

Lemeztektonika

A gyakori és mély földrengések oka a Kárpátok és a Pannon-medence kialakulásának elmúlt 25 millió éves folyamatával függ össze, annak igen ritka mai megnyilvánulásai közé tartozik. A nagy mélységben kialakuló, gyakori földrengések a Kárpátok alá kelet felől alábukó, a Kárpátok kialakulásakor lesüllyedt kontinentális kéreglemezek süllyedésével függnek össze. A földrengéseket a kéregből a litoszféra mélyebb részébe, a köpenybe lesüllyedő lemezek mozgása, azok mentén kialakuló kőzetfeszültségek okozzák. A Kárpátok többi részén ez az alábukási folyamat már véget ért, és máshol már nem generálódnak ilyen jellegű, mélységű és erősségű földrengések a régióban.

A Keleti-Kárpátok lemeztektonikai modellje Wenzel és társai szerint.

A földrengések jellemző mozgásmechanizmusa a fentiek értelmében feltolódásos vetődésekkel jellemezhető kompressziós mechanizmus, szemben a Pannon medencére jellemző oldaleltolódásos mozgásokkal.

A Keleti-Kárpátok földrengéseinek mozgásmechanismusa Craiu és társai szerint.