Az Irak és Irán határán történt földrengésről
Sok hír lát évek óta napvilágot Irakról és Iránról, de a földrengések, különösen Irak esetében, a ritka események közé tartoztak.
A 2017. november 12-én, magyar idő szerint 19:18-kor történt erős, 7.3 magnitúdójú rengés az iraki-iráni határ közelében az első hírek szerint is több száz halálos áldozattal járt, és valószínűleg ez a szám még nőni fog.
A rengés egy csöndes, de a regionális szeizmotektonikai folyamatokból ismert törésvonal mentén alakult ki egy összenyomódási folyamatban úgy, hogy az elmúlt 100 évben nem volt hasonló méretű rengés az iraki-iráni határ mentén. A zónát - eddig - nem sorolták a szezimológusok a magas földrengés-kockázatú területek közé.
A rengés híre bejárta a világsajtót, és a magyar médiát is.
A rengésről
A rengés november 12-én koraeste 40 másodpercig tartott, amiből az első 10 másodperc alatt voltak a legintenzívebb mozgások. A földrengés 23 kilométer mélyen lévő hipocentruma körül egy nagyon lapos, kelet-északkelet felé lejtő törés alakult ki. A törés feletti kéreg a rengés hatására észak-északnyugat felé akár 3-7 métert is elmozdulhatott egy 10-15 kilométer hosszú szakaszon. A rengés ereje alapján várható, hogy az elmozdulás felszíni töréseket is létrehozott.
Az ábrán a fehér téglalap jelzi a törés síkját, a színek az elmozdulás nagyságát méterben.
A földrengést okozó erőhatások, összhangban a regionális szeizmotektonikai folyamatokkal, kompressziós, feltolódásos jellegűek. A legnagyobb erő (P) és a legkisebb erő (T) mindegyike a vízszintestől 40-50 fokos szög zárt be, és a lapos törésen a feltolódást okozó erő iránya ÉK-DNY volt.
A sűrűn lakott, de szegény és fejletlen vidéken történt földrengés pusztítása a viszonylag sekély (23 km) mélységére, a feltolódásos mozgásra, valamint a szokatlanul erős energia felszabadulására vezethető vissza.
A regió tektonikája
A környék tektonikáját a 2-3 cm/év sebességgel észak felé mozgó Arábiai-kőzetlemez határozza meg, amely az eurázsiai lemez alá bukik. A régiótól nyugatra Afrika észak felé mozgása, és a Vörös tenger alatti északkelet-délnyugat irányú tágulásos mozgások a jellemzők, míg keletre India északi mozgása és a Himalája felgyűrődése a fő tektonikai folyamat.
E tektonikai mozgások mellett is az Arábiai lemez, és rajta Irak és Szíria földrengésekkel kevéssé veszélyeztetett. Ellenben Iránban, illetve északra Törökország keleti részén már számos nagy földrengés történt az elmúlt 100 évben is.
Az iraki-iráni határ környékén az adatok szerint korábban nem történt ekkora földrengés, ez a terület eddig nem számított kiemelten földrengés-kockázatos területnek. Most feléledt egy regionális törésvonal, és komolyabb előzmény nélküli, súlyos rengés következett be.
További információk
